Rekumbens - Miért egészségesebb fekvőkerékpározni, mint bringázni?

Kerékpározni egészséges! – tartja a tapasztalaton alapuló közvélekedés, amelyet fiziológiai és orvosi vizsgálatok, kutatások támasztanak alá. A legfontosabb egészségügyi vonatkozás, hogy kiválóan edzi a szív- és vérkeringési rendszert, a légzésszám emelkedik, a pulzus nő, a vérnyomás emelkedik, ezáltal a vérkeringés élénkül, ami azt jelenti, hogy a szervezet sejtjeihez azonos idő alatt nagyobb mennyiségű oxigén jut el, mint nyugalomban. Ezen hatások eredőjeként a rendszeres kerékpározás nagymértékben javítja a terhelhetőséget, a szervezet fizikai teljesítőképességét, a mozgás során lezajló biokémiai változások eredőjeként pedig kedvezően befolyásolja a vér zsírsav- és lipidtartalmát.
A kerékpározás, mint szabadban űzött sport, egyben utazás, csavargás és találkozás a természettel, felüdítő hatással van a mindennapok stresszétől gyötört idegrendszerre, pszichére. A rendszeres edzés ötven százalékkal csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Igen, kerékpározni egészséges.

Ám vannak káros hatásai is.
A szokványos „görnyedt” kerékpár nem alkalmazkodik az ember testfelépítéséhez, hanem az embernek kell alkalmazkodnia a járműhöz: a keskeny, kis nyergen ülve olyan testtáj hordozza súlyának zömét, amely nem erre termett, az előregörnyedő tartás statikus terhelése miatt szenved a gerinc, a váll, a csukló, illetve a medence fölött szinte az egész izomzat, a tüdő összeszorult mellkasban kénytelen dolgozni, úgyhogy egy-egy hosszabb túra végére fájdalmak, kínok, kellemetlenségek sorára panaszkodik a bringás. Illetve – nem panaszkodik. Tudomásul veszi, hogy a biciklizés némi szenvedéssel jár, és ezt, a kihívás részeként, hősiesen elviseli. Kajakban is megfájdul a feneke estére, a satuként szorító sícipőt kéjes gyönyör kicsatolni a felvonón, és ne mondja senki, hogy egy vitorlás trapézán lógni jobb, mint karikázni. Ezek vele járnak a sporttal, és kész!
Pedig nem így van, legalábbis a biciklizés esetében.
Van olyan kerékpár, amellyel gyötrelem és káros egészségügyi hatások nélkül bringázhatunk, mert a gép és az ember érintkező felülete – „interfésze” – illik az emberi testhez. Ez is a szív, a tüdő és az izmok munkájával halad, ez is felfrissíti a szellemet, de nem kínoz, nem okoz fájdalmat és kellemetlenséget. A fekvőbringáról, a rekuról van szó. A továbbiakban ilyen szempontból vetjük össze a szokványos kerékpárt a rekuval.